HASZNOS ISMERETEK – PSODERM gyógytea keverék pikkelysömör (psoriasis), gyulladásos bőrelváltozások (dermatitis) terápiájának kiegészítéséhez.

HOVÁ SOROLJUK?

Speciális hatással rendelkező gyógytea keverék

MIT TUDHATUNK A NÖVÉNYEKRŐL?

Subás farkasfog (Bidens tripartita) A tea vezető komponense. Az orosz hivatalos és népgyógyászatban egyaránt sokra értékelik. Az Orosz Gyógyszerkönyvben hivatalosan elismert. Sokoldalú gyógynövény. Nyugtató, gyulladásgátló hatása mellett, a népgyógyászati megfigyeléseket igazolva, humán kísérlettel bizonyították a pikkelysömör és egyéb bőrgyulladások kezelésében való hatásosságát. Alkalmazása biztonságos. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) monográfiájában függetlenített státuszú gyógynövényként szerepel. Többek között a pikkelysömör belsőleges és külsőleges kezelésére ajánlott.

Citromfű, orbáncfű Antidepresszáns, stresszoldó, nyugtató hatásuk közismert. Utóbbi hagyományos sebgyógyító tulajdonságát magyar neve jelzi.

Fehér mályva levél, vadárvácskafű, vérehulló fecskefű Sebgyógyító, hámosító szerepük igazolt. Teakeverékekben az alkotórészek hatását egymást támogatva felerősítik.

MILYEN ELŐNYÖS HATÁSSAL JÁR FOGYASZTÁSA SZERVEZETÜNKRE?

A pikkelysömör (psoriasis) kialakulásábanz örökletes tényezők mellett nem elhanyagolható a stressz, a szorongás és a depresszió szerepe. A népi tapasztalatokból kiindulva laboratóriumi és humán kísérletekben vizsgálták a felhasznált növények hatóanyagait és igazolták terápiás hatásukat. A teakeverékben a gyulladásos bőrbetegségekre fellelhető eredményeket igyekeztünk hasznosítani a kiváltó okok visszaszorításához és a tünetek enyhítéséhez.

HOGYAN ALKALMAZZUK?

3 evőkanállal ¾ liter forró vízhez. Belsőleg kihűlve fogyasztani, napi háromszor étkezés után. Használható borogatásra, fejbőr bedörzsölésre- 3 alkalommal hajmosás előtt. Négy hét használat után ugyanannyi szünetet kell tartani! Terhességben, szoptatós anyáknak és 12 éves kor alatt nem ajánlott!

FELHASZNÁLT IRODALOM

Shikov, A. et al (2014): Medicinal plants of the Russian Pharmacopoeia; their history and applications.

Journal of Ethnopharmacology. 154 (2014): 481-536.

Olisova, O. Y. et al (2018): Russian traditional medicine in dermatology.

Clinics in Dermatology. 2018 May-Jun;36(3):325-337.

Reuter, J. et al (2010): Botanicals in dermatology.

American Journal in Clinical Dermatology. 2010. 11(4):247-267.

Al-Snafi, A. E. (2015): Chemical constituents and pharmacological importance of Bidens tripartitus-A review.

Indian Journal of Pharmaceutical Science & Research. 2015. vol. 5. issue 4. 257-263 p.

Al-Snafi, A. E. (2018): Arabian medicinal plants with dermatological effects- plant based review (part 1) .

IOSR Journal of Pharmacy vol. 8. iss. 10. version 1. (October 2018), pp. 44-73.

Pozharitskaya, O. N. et al (2010): Anti-inflammatory activity of a HPLC-fingerprinted aqueous infusion of aerial part of Bidens tripartita L.

Phytomedicine. 17 (2010) 463-468.