Chaga gomba

Miről ismerhető fel?

A Chaga gomba (másként: Hamvaskéreg gomba) főként a nyírfákon nő a nagyon hideg (3-4 hónapig tartó, mínusz 35 fok alatti) téli hőmérsékletű körzetekben a nyírfák kérgén, a sérülések helyén.

Szibériában „Isten ajándékának” vagy a „Hallhatatlanság gombájának„nevezik, Japánban az „Erdő gyémántjának„, Kínában pedig ez a gomba az „Az összes növény királya„.

A vad Chaga gombát már sok évszázada használják Lappföldön tonikként, Chaga tea formájában.

A gomba hagymaszerű alakjáról és a kemény, éles fekete felületéről ismerhető fel. Kívülről a Chaga gomba a faszénhez hasonlóan néz ki. Törékenynek látszódhat a külseje, néhány részét a felszínének kézzel is le lehet törni.

Látható részének mérete 5 és 60 cm átmérő közötti. A belső része sárgás-rozsdabarnás színű, néha fehér erek szövik át. A belseje gyakran kemény, néha parafaszerű szerkezettel.

A Chaga gomba látható részei a nyírfákon általában néhány centiméter vastagok, de akár fél méter szélesek is lehetnek. A pórusok először barnák, ezüstös csillogással, később feketék vagy barnák lesznek.

Chaga gomba, az élet útja

A Chaga gomba általában a 20 évesnél idősebb nyírfákon nő. A nyírfakérgen megragadnak a Chaga spórái, ezután idővel belenőnek a törzsbe. A Chaga külsején létrejön a látható fekete kéreg. A fiatal példányok gumóknak néznek ki, míg az 5 évesnél idősebb Chaga gombák megszilárdult lávához hasonlítanak.

A Chaga gomba szimbiózisban él a nyírfával, amíg a gazdafa el nem pusztul. Élettartama általában 10-20 év. Néhány példány azonban akár 40 évig is túlélhet.

Miután a gazdafa elpusztul, a Chaga gombán megterem a termőtest. Ez egy szürke kitin masszából áll, ami akár 2 méter hosszú is lehet. A termőtest megérése után a Chaga gomba elereszti a spóráit, ezután pár napon belül elpusztul.

Chaga gomba rendszertana

A Chaga gombafaj a farontó gombák családjába tartozik, amelyek körülbelül 300 millió éve alakultak ki. Ezen gombafajták képesek megemészteni a fákból a cellulózt és a lignint.

Hol fordulhat elő?

A Chaga gomba elsősorban Lappföldön, Oroszországban, Kanadában, Koreában és Japánban nő. Mongólia és Kína némely területén is megtalálhatóak. A gyógygomba más fákban is megragadhat, például éger, bükk és más lombhullatókban, de csak a nyírfákon növő gomba fontos vitalizáló szerként való felhasználáshoz. A nem nyírfákon növő Chaga gombákat soha nem használták gyógyító célokra.

Chaga gomba alkotóelemei

• melanin (sötét festék),

• D3-vitamin,

• triterpenoidok,

• ásványi anyagok mint a cink és bór,

• betulin,

• inotodiol,

• aminosavak,

• lanoszterin,

• szuperoxid-diszmutáz (SOD),

• poliszacharidok (béta-glükánok).

A különböző ásványi anyagtartalmak függenek attól, milyen régióban nőtt az adott Chaga. Az orvosi gomba rengeteg mangánt és cinket tartalmaz más ételekkel ellentétben. A betulin és a betulinsav a nyírfa gyógyszerészetileg aktív anyagai, amelyek felgyűlnek a chaga gombában.

Minél hidegebb a klíma, annál több tápanyag és antioxidáns jön létre a Chaga gombában.

A finn és orosz orvoslásban ezekre használják a Chaga gombából főzött teát:

• immunrendszer-erősítésre,

• vérnyomás-csökkentésre,

• koleszterin-lerakódás csökkentésére,

• tumorok növekedésének megakadályozására,

• fogyás elősegítésére,

• vértisztításra,

• a máj és az epe méregtelenítésére,

• a vérző fogíny megszüntetésére,

• az alvás javítására,

• magas vércukorszint csökkentésére.

Chaga gomba alkalmazása a népi orvoslásban

Az inonotus obliquus-t rendkívül erős, természetes antioxidánsnak tekintik.

Segíthet:

• gyomorfájdalom,

• emésztési zavarok,

• gyomorhurut,

• galandféreg,

• gyomor- és bélfekélyek,

• influenza,

• asztma,

• hörghurut,

• tuberkulózis,

• rák,

• máj- és szívbetegség esetén.

A Chaga gombát a következő betegségek kiegészítő kezelésére is használják:

• magas vérnyomás,

• szklerózis multiplex,

• cukorbetegség,

• fibromyalgia,

• pikkelysömör,

• érelmeszesedés,

• emésztési problémák.